2018.11.09-10.

Pénteken este összegyűltünk a lányokkal az ifiből. Általában kéthetente szoktunk lánycsoportot tartani, ilyenkor beszélgetünk, megosztjuk egymással, hogy mik történtek velünk az elmúlt időben. Mindig egy téma köré építjük a beszélgetést, ezen az alkalmon elkezdtünk egy könyvet (Eltökélt szívű nők), ami szerint haladhatunk. Első témánk a könyv alapján az elégedettség volt. Úgy érzem, ez mindig aktuális téma. Szerintem nem vagyok azzal egyedül, hogy szeretek panaszkodni, még ha ezt nem is szándékosan teszem. A tanulság az volt, hogy ne akarjunk folyton sietni, és csak arra tekinteni, hogy mennyivel jobb lenne, ha már ezt meg ezt elértük volna, mert így csak a jelenlegi körülményeinket nézzük le. A megelégedés nem jön automatikusan, erre nekünk kell tudatosan odafigyelni. A megelégedettség azt jelenti, hogy nem engedjük, hogy óhajaink irányítsanak, hanem használnunk kell, amink jelenleg van, és hálásnak kell lennünk érte Istennek, a jövőre pedig fegyelmezett várakozással kell tekintenünk.

Számomra nagyon építő volt ez a beszélgetés, jól esett a lányokkal megoszthattuk a gondolatainkat és imádkozhattunk egymásért.

,,Hogyan álljuk meg helyünket keresztényként az iskolában/munkahelyen?”

Ez volt a témánk a szombat esti ifin. Dicsőítés után négy fiatal bizonyságtételét hallgathattuk meg, ketten a munkahelyen való létről osztották meg személyes tapasztalataikat, ketten pedig arról beszéltek, hogy hogyan tudják az egyetemen felvállalni keresztény hitüket, illetve hogyan tudják a tanulást Isten dicsőségére tenni.

Ezután kis csoportokban volt lehetőségünk beszélgetni, néhány kérdés alapján:

• Hogyan tudjuk felvállalni az iskolában munkahelyen, hogy keresztények vagyunk?
• Mit tegyünk, ha eltér a véleményünk a tanárunkétól ilyen téren?
• Hogyan tudjuk Istennel együtt kihozni magunkból a maximumot?
• Hogyan tudunk bizonyságot tenni a körülöttünk lévőknek, szóban és tetteinkkel is?

Majd még ugyanígy csoportokban imádkoztunk magunkért és egymásért is.

Ezután még maradtunk már kötetlen formában beszélgetni, enni, élvezni egymás társaságát. Mindig jók ezek a szombat esték! ;)

Lisztes Gréta