2018.10.26-27.

Ez a hétvége nem az előre eltervezett programok következetes megvalósulásáról szólt. Ennek ellenére nem bántam hogy így alakult, mert nagyon tartalmas és emlékezetes maradt.

Ezen hétvégén zajlott a MABIM szervezésében egy evangélizációs képzés, Szarvason. A terv, hogy sokan részt veszünk rajta az ifiből egész hétvégén, sajnos nem jött össze, csak péntekre tudtunk elmenni egy kocsival. Kezdetben emiatt csalódott is voltam, de be kellett látnom, hogy ez most így alakult, és a csalódottságom nem lehet annak akadálya, hogy Isten szóljon hozzám akár ezen az egy alkalmon is. Így is történt.

A kondorosi gyülekezet dicsőítő csoportja szolgált egész hétvégén, hozzásegítve minket ahhoz, hogy ne csak testben, hanem lelkileg is megérkezzünk. Ezután Bacsó Benjámin következett, aki a MABIM vezetőjeként elkísérte a missziós csapatot, hogy a hétvége elején összefoglalja azt, hogy miről is szól az evangélium, és hogyan tudjuk azt átadni a környezetünkben élőknek. A János 1:40-42 alapján tanított minket; ebben a részben András elújságolja Simonnak (a későbbi Péternek), hogy megtalálták a Messiást. Számomra az egyik legfontosabb üzenet az volt, hogy a bizonyságtételemnek nem arról kell szólnia, hogy én mit éreztem, milyen jó emberré váltam, hanem arról, hogy Jézus mit tett. A középpontban mindig Jézusnak kell állnia, őt kell a „kirakatba tenni.” A másik dolog, amiért érdemes volt elmenni még így rövid időre is, hogy találkozhattunk régi-új ismerősökkel, jó volt beszélgetni, megismerkedni velük. Ezt megkönnyítette a szuper vacsora, ami egy helyi étteremben várt ránk.

Másnap, szombaton eredetileg nem terveztünk ifit. Viszont kiderült, hogy este többen ráérnek, így ahelyett hogy mindenki egyedül töltötte volna az időt, megbeszéltük hogy mégis elmegyünk az imaházba. Remek alkalom nyílt bizonyságtételekre, a közös dicsőítésre és az imádságra. Sorban mindenki elmondta, hogy miért hálás, vagy éppen milyen nehéz helyzetben van, és mindenkiért imádkoztunk is. Nagyon különleges lett így ez az este, jó volt megtapasztalni az őszinte közösséget.  

Lisztes Balázs