Zilahi konfi 2018 - beszámoló


Az EMABISZ jóvoltából került megrendezésre idén is az Országos Baptista Ifjúsági Konferencia, Zilahon. A téma a szabadság volt, a Vezérige pedig a 2Korintus 3:17 „Ahol az Úrnak Lelke ott a szabadság!”

Mi 2 kocsival és 7 emberrel indultunk meg péntek délután Románia felé. Nagyváradig terv szerint haladtunk, ahol ugyanis a közlekedés közbe szólt, és jó fél órás dugóba kerültünk, de végül sikerült még hallani valamennyit a péntek esti tanításból, amikor is Balla Frigyes testvér tanította az időközben összegyűlt 800 fiatalt. Arra kerestük a választ Frigyes bácsival közösen, hogy Szükségünk van-e Istenre, ha szabadok vagyunk? Hosszas érvelések után megegyeztünk abban, hogy szükségünk van Istenre, mert csak akkor lehetünk igazán szabadok, ha beállítjuk magunkat az Ő tökéletes tervébe.

A tanítás után bőséges pizzából készült vacsora következett. A vacsora után megkerestük a szállásadóinkat, én egy nagyon kedves családhoz kerültem, sokáig beszélgettünk velük és persze a szobatársaimmal is.

A szombat délelőtti napot zenés áhítattal kezdtük és imádkoztunk egymásért kis csoportokban. Ezek után következett a tanítás. Petyár Lóránd testvér tanított minket, vele arra kerestük a választ, hogy mit is jelent szabadnak lenni. Válaszul azt kaptuk, hogy meg kell szabadulnunk a bűneinktől, és Isten elfogad minket úgy, ahogy vagyunk, de nekünk elé kell mennünk és meg kell bánni a bűneinket. Ezek után közös dicsőítés és az ebéd következett. Délután kimentünk a városba egy flashmobra és énekeltünk pár éneket a város egyik terén. A délután további részében alternatív programok következtek, ezek nem voltak kötelezőek, de mi választhattuk meg, hogy melyiken szeretnénk részt venni. Én egy szemináriumon vettem részt, ahol 3 ember: egy életművész, egy pszichológus és egy testépítő világbajnok beszélt átfogóan a bűnökről/szendevélybetegségekről és hogy hogyan ismerhetjük fel a függőségeinket, és hogy szabadulhatunk meg tőlük.

Ezután következett egy kis uzsonna, majd egy zenés áhítatot követően az esti tanítás. Nagy-Kasza Dániel testvérrel kerestük a választ arra, hogy hogyan is lehetünk szabadok. Egy példával kezdte a tanítást, ami nekem nagyon megmaradt. Egy üveg víz, ez volt a példa az emberre, mondhatunk rá bármit, az attól még víz marad. Ezek után elővett egy teafüvet, a teafű bele került a vízbe, és többet nem lehetett kiszedni a vízből a teát. A teafű Isten hasonlata, ha Isten belekerül az életünkbe, nincs az az erő, amely többet kivehetné belőlünk (már ha mi is így érezzük).

A vacsorát követően Dicsőítő koncert következett, a Kolozsvári Gyülekezet zenekara jóvoltából. Nagyon áldott dicsőítésnek lehettem részese több mint ezer fiatallal. Aznap este is sokáig beszélgettünk a szálláson, ismerkedtünk egymással és azt hiszem hosszútávú barátságok születtek.

A vasárnap délelőttöt is zenés áhítattal kezdtük, de alig volt hely, mert már fél órával a hivatalos kezdés előtt tele lett az imaház.  A vasárnapi tanításban arra kerestük a választ Borzási Pál testvérrel közösen, hogy mire is kaptunk szabadságot. Arra jutottunk, hogy abszolút szabadsága nincs az embernek, hanem Isten megszabadít minket a bűneinktől, hogy utána tudjuk Őt szolgálni. Az ezt követő közös dicséret közben voltak előrehívások azoknak, akik megtérni és szabadulni szerettek volna. Ezt követően ebédeltünk, beszélgettünk, elbúcsúztunk a barátainktól és elindultunk haza.

Hálás vagyok Istennek, hogy részt vehettem ezen az áldott konferencián, és hogy részese lehettem egy ilyen nagyszerű közösségnek.


Rakovics János

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések